Mit rejt a 2018-as adócsomag tervezete?

loading…











Mit rejt a 2018-as adócsomag tervezete?

Évek óta jellemző trend, hogy a pénzügyi kormányzat már tavasszal „megörvendezteti” a gazdaság szereplőit a következő évi adómódosításokkal tartalmazó csomaggal. Idén sincs ez másként: 2017. május 2-án az Országgyűlés elé került a legújabb adózási salátatörvény (a T/15428 számú javaslat). A csomag viszonylag terjedelmes, hiszen több, mint 230 paragrafust tartalmaz, és közel két tucat adózási tárgyú törvényt érint kisebb-nagyobb mértékben. A javaslatot áttekintve azonban egyértelmű, hogy a jogszabály előkészítője ezúttal önmérsékletet tanúsított. Úgy tűnik, „nagyobb lélegzetvételű” adóügyi módosításokra a választások előtt már nem kerül majd sor. Ennek megfelelően a benyújtott módosító csomagban nem jelennek meg jelentősebb új kötelezettségek, ehelyett a legtöbb változás a gyakorlat során felmerült kisebb problémákra adhat gyógyírt. Ezekre a pontosításokra, „jogtechnikai módosításokra” szükség is van az egyértelmű jogalkalmazás érdekében.

Az alábbiakban kiemeljük a legfontosabb új vagy megváltozott szabályokat. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egyelőre még csak tervezetről beszélünk.

 Személyi jövedelemadó

  • Megjelenik az Szja törvény fogalmai között az iskolarendszerű képzés meghatározása, mely mind belföldi, mind külföldi képzésekre kiterjed.
  • A törvénymódosítás lehetővé teszi a közös tulajdonhoz kapcsolódó jövedelemszerzések (például ingó vagyontárgy, ingatlan értékesítés, bérbeadás) esetében az elismert költségek levonását bármely tulajdonos nevére szóló bizonylat ellenében.
  • Emelkedik a munkáltató által, mobilitási célú lakhatási támogatásként adómentesen biztosítható juttatás összege. A foglalkoztatás első évében a minimálbér 60%-áig, a második évben a 40%-ig, végül a harmadik évben a 20%-ig adható köztehermentesen a támogatás. Ugyanazon munkáltatóval létrejövő, új munkaviszony esetében a törvényalkotó kiköti a munkaviszonyok időtartamának összeszámítását. Az eddigi, határozatlan időtartamú munkaviszonyra vonatkozó kikötés azonban már nem szerepel a törvénymódosítás szövegében, 2018. január 1-től határozott időtartamra kötött munkaszerződések esetében is juttatható a támogatás.
  • A törvénymódosítás értelmében saját célra folytatott („saját számlás”) belföldi és külföldi áruszállítás, személyszállítás esetében egyaránt juttathat napidíjat a munkáltató.
  • Szakszervezeti üdülési szolgáltatások, szövetkezeti nem pénzben adott juttatások esetében a törvényi limiteket meghaladó juttatás értéke az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterheket viseli 2017. január 1-től.
  • Bővül a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek esetében azok köre, akik a tételes átalányadózást választhatják. Eddig ez a lehetőség azok számára élt, akik egy helyszínen (lakásban, üdülőben) folytatják tevékenységüket, a törvénymódosítás értelmében ez legfeljebb három helyszínre gyarapszik.

Egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék

  • Kedvező változás, hogy megszűnik a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) kötelezettség, ami jelenleg az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelmet terheli.
  • Az, hogy 2018-tól a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) tovább csökken 22%-ról 20%-ra, eddig is ismert volt.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7.110 forintról 7.320 forintra növekszik.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)

  • Az egyetemi tanulmányok mellett katás vállalkozást folytatók számára jó hír, hogy jövőre már a közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatók sem számítanak majd főállásúnak, így havi 50 ezer helyett csak 25 ezer forint adófizetés terheli majd őket.
  • Az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésének végső határideje a Kata alanyiság megszűnésének évére tekintettel benyújtott bevallás benyújtásának határidejére módosul.
  • Már 2013. január 1-jét követően keletkezett bevétel tekintetében alkalmazhatóak a kisadózó vállalkozások bevételére, valamint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás igénybevételéről szóló rendelkezéseket, a korábbi 2014. január 1-i időpont helyett.

Kisvállalati adó (Kiva)

  • A korábban benyújtott adócsomag része, de érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy 2018-tól további 1 százalékponttal csökken, így 13%-os lesz a KIVA adókulcsa.
  • A jövőben nem szűnik meg Kiva alanyiság, amennyiben a vállalkozás a 100 ezer forintot meghaladó adótartozását, a megszűnésről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
  • A korábbi jogértelmezéssel egyezően a törvényben is kimondásra kerülne, hogy a kivára való áttéréssel egy önálló üzleti év zárul, mely évről a vállalkozásnak beszámolót kell készítenie és azt közzé is kell tennie.

Társasági adó

  • A társasági adóban és az ún. Robin-Hood adóban (azaz az energiaellátók jövedelemadójában) adóalap-kedvezmény lesz elérhető az elektromos töltőállomások létesítése és üzemeltetése esetén, azonban egy adott beruházás alapján csak az egyik adónemben csökkenthető az adózás előtti eredmény. A csökkentő tétel összege legfeljebb az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elérhető, az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet. A csökkentés igénybevételére a beruházás befejezésének adóévében kerülhet sor az adózó döntésétől függően. A csökkentő tétel adótartalma töltőállomásonként nem lehet több a 20 millió euró 9%-ának megfelelő forintösszegnél, a kedvezmény pedig állami támogatásnak minősül.
  • Kedvező változás, hogy a bejelentett részesedés feltételei közül törlésre kerülne a 10%-os minimum korlát. Ez alapján 2018. január 1-jétől bármekkora mértékű tulajdoni részesedés megszerzése bejelenthető lenne az adóhatósághoz (továbbra is 75 napos jogvesztő határidőn belül). A bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódó korrekciós tételek is változatlanul alkalmazandók lesznek.
  • Pontosítják a Start-up vállalkozásokba fektető adózók új kedvezményét: nem lesz feltétel, hogy a korai fázisú vállalkozás által foglalkoztatott legalább 2 fő közül az egyik kutató-fejlesztőnek minősüljön.
  • A Tao támogatja a munkavállalók számára történő bérlakás-építést. Jövőre ugyanis csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Feltétel viszont, hogy az épületben olyan, legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és vele együtt lakó közeli hozzátartozója lakjon, akinek a vonatkozásában a következő két feltétel teljesül.

a) a munkavállalónak nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, és

b) a lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje meghaladja a 3 órát.

Ha viszont az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el, a kedvezmény alkalmazása kizárt.

  • A pénzügyi szervezetek annak örülhetnek, hogy a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét – bizonyos keretek között – a bankadóból is le lehet majd írni, a fizetendő adó 50 százalékáig.

Helyi adó törvény

  • Ha a határozott időre rögzített adómérték alkalmazásának időszakában, rendkívüli mértékben (50 %-kal) csökken az önkormányzat adóbevétele, akkor az önkormányzat az adó mértékét – természetesen a törvényi adómaximumra tekintettel – emelheti, de legkorábban csak a határozott időszak harmadik évétől kezdődően.
  • A javaslat értelmében az adózó a helyi adó fizetési kötelezettségét korábban is teljesítheti úgy, hogy az „előrehozott adónak” minősüljön, és kizárólag a jövőben esedékes adóba legyen beszámítható. Ilyen esetben, bevallást szükséges benyújtani az előrehozott adóról, mely bevallás a későbbiekben önellenőrzéssel nem módosítható.
  • A javaslat értelmében az év végi iparűzési adóbevallási kötelezettség és adóelőleg feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó bevallásokat is be lehet nyújtani elektronikusan a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé, ahonnan továbbításra kerülnek az információk az érintett önkormányzatokhoz.
  • A vállalkozásoknak nem kell külön az önkormányzatnál bejelentkezniük, elegendő lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál megtenni ezt; a NAV a jövőben nemcsak bejelentkezéshez szükséges adatokat és az IPA-bevallást továbbítja elektronikus úton az illetékes önkormányzatnak, hanem az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is.
  • A javaslat értelmében egyértelművé válik, hogy az alapítványok, egyesületek ingatlan bérbeadási tevékenysége vállalkozási tevékenységnek minősül, így az ebből származó bevétel is része a nettó árbevételnek.
  • Mint ismert, 2018-tól szabadtéri reklámhordozó is építményadó tárggyá válik. A javaslat rögzíti, hogy az önkormányzatot csak az építmény és a telek kapcsán köti az a szabály, miszerint egyféle adótárgy esetén csak egyféle adó fizetését írhatja elő. Azaz a reklámhordozókra kivetett adó párhuzamosan működhet az építményadóval.

A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény 

  • Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok a konszolidált beszámoló alapján a KKV besorolás elvégzéséhez, úgy az egyedi beszámolóban szereplő mutatókat, vagy ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
  • Változnak a befektetőkre és a vállalkozásra vonatkozó értelmező rendelkezések, valamint kiegészül a törvény az állami befektető társaságokat meghatározó fogalommal.

Általános forgalmi adó

  • Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára egyelőre mégsem csökken 1 millió forintról 100 ezer forintra. Ez összefügg azzal, hogy a hírek szerint csak 2018. júliusától kerülne bevezetésre a számlázó programok valós idejű online adatszolgáltatása.
  • A törvényjavaslat áfát érintő leglényegesebb pontjai, hogy 2018. január 1-től az internet hozzáférés áfa kulcsa a jelenlegi 18%-ról, míg az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmi adó kulcsa 27%-ról 5%-ra csökken. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik. A kedvezményes áfakulcs alá eső halfajták közé nem tartozik a díszhal és a cápahús.
  • Ne feledjük azt sem, hogy egy korábban már elfogadott törvénymódosítás értelmében az éttermi szolgáltatások áfa kulcsa, amely 2017 januárjától 27%-ról 18%-ra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5%-ra mérséklődik.

Adózás rendje 

Ami az adóeljárás szabályait illeti, itt megfigyelhető néhány szigorítás.

  • A belföldi cégeknek a jövőben a külföldi bankszámlájukhoz kapcsolódóan is bejelentési kötelezettsége keletkezik a NAV felé.
  • Bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye (ezt pl. korábban adótartozással megszűnt cégek többségi tulajdonosai, ügyvezetői esetén követelheti meg az adóhatóság, amikor e személyek új cégben kívánnak részt venni).
  • Általános szabállyá válik, hogy ha a NAV az adózó kérelmére az általános szabályoktól az adózó számára kedvező eltérést engedélyezhet, kérelemnek kizárólag abban az esetben lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással (kivétel a fizetési könnyítés és az adómérséklés). Ez alapján pl. egy adóelőleg-mérséklési kérelem esetén is figyelni kell az adószámla egyenlegét.
  • 2018-tól bankszámlanyitásra lesznek kötelezettek az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is (eddig csak az áfás magánszemélyek és a jogi személyek voltak azok).
  • A jövőben a NAV honlapján nyilvánosságra kell hozni azoknak az adózóknak az adatait, akik legalább három egymást követő Áfa bevallási kötelezettségüket elmulasztották.
  • Változik az ún. súlyosítási tilalomra vonatkozó szabály is. A jövőben, ha például egy felülellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadnak, akkor egy éven túl is hozható az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat (azonban legkésőbb 18 hónapon belül).
  • A javaslat megteremtené a közvetlen e-mailes kapcsolattartás lehetőségét mindazon külföldi jogalanyok részére, akik egyébként ügyfélkapu használatára nem kötelezettek (pl. ez a ún. regisztrációs adószámmal rendelkező külföldi cégek képviselői számára lehet előnyös).
  • 2017. szeptember 29-éig egyszeri bejelentési kötelezettséget írnának elő azon adózók vonatkozásában, akik 2017 előtt is igénybe vettek, és azóta folyamatosan igénybe vesznek székhelyszolgáltatást.

Vám 

  • A vámhatóságok és a gazdálkodók a kockázat azonosítására és ellensúlyozására irányuló kölcsönös együttműködés céljából kicserélhetnek egymás között olyan információkat, amelyet a vámjogszabályok kifejezetten nem írnak elő. Az engedélyezett gazdálkodói engedéllyel (AEO engedéllyel) rendelkezők részére a módosítás értelmében a Vámhatóság ilyen kockázati információkat fog átadni, így ezzel is szélesedik majd az AEO engedélyhez kapcsolódó előnyök köre.
  • Kiemelendő változás még, hogy a vámjogi képviseletre vonatkozó formanyomtatványokat már csak elektronikus úton lehet majd benyújtani.
  • A közvetett vámjogi képviselettel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az egyetemleges felelősség miatt kiegészítésre került, hogy a vámvizsgálatok során a közvetett képviselőt ugyanazok a jogok és a kötelezettségek illetik meg, mint az általa képviselt ügyfelet.

Jövedéki adó

  • Nem lesz már szükség a jövedéki eljárásokban az elektronikus nyilvántartások NAV részéről történő előzetes jóváhagyására.
  • Érdekességként említjük meg, hogy a kisüzemi sörfőzdék körét nagymértékben kiszélesítik, minthogy a törvény kihirdetésének napjától a 20 ezer hektoliter helyett már a 200 ezer hektolitert előállító sörfőzdék tartoznak majd a kisüzemi sörfőzdék körébe.
  • Végül kiemeljük még, hogy nem szükséges jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel rendelkezni, amennyiben valaki nem zárjegyköteles alkoholtermékekkel kereskedik (nagykereskedelem).

Számvitel

  • Amennyiben egy adóhatósági ellenőrzés során előző üzleti év(ek)et érintő jelentős összegű hibát tártak fel – mely a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált -, azt az eredménykimutatásban külön szükséges bemutatni, azaz nem képezheti részét a tárgyévi adatoknak. A törvény most kiegészülne azonban azzal, hogy amennyiben a fent említett megállapítást a következő üzleti év(ek)ben az illetékes hatóság jogerősen megváltoztatja, annak hatását már a tárgyévre kell elszámolni, azaz nem szükséges elkülönítve bemutatni. A szabályt a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra lehet, 2018-tól pedig kötelező alkalmazni.
  • A nyári törvénycsomaggal módosították, hogy a támogatások bevételként történő elszámolásának nem feltétele, hogy az mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is rendezésre kerüljön. Ezzel összhangban kerülhet most pontosításra, hogy amennyiben a halasztott bevételként elszámolt fejlesztési támogatást vissza kell fizetni, akkor a halasztott bevételt a korábbiaktól eltérően nem pénzügyi teljesítéssel egy időben, hanem a támogatás ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni. A szabályt a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra lehet, 2018-tól pedig kötelező alkalmazni.

Reklámadó

Végül meg kell említenünk, hogy a beterjesztett csomag „hallgat” a reklámadó további sorsáról, e tekintetben továbbra is bizonytalan a helyzet. A március végén beterjesztett módosítások tárgyalását a Parlament elhalasztotta, ugyanakkor a jövő évi költségvetés tervezete szerint a kormányzat a jelenleginél több bevétellel számol ebből az adónemből. Kormányzati bejelentések szerint a közzétevők által fizetendő adó mértéke 5,3%-ról nem 9%-ra, hanem „csak” 7,5%-ra emelkedhet.

Forrás: borsyugyveditarsulas.hu

RSS Enter Könyvelő Iroda – Könyvelő, Könyvelés, Adótanácsadás, Cégalapítás

Legutóbbi bejegyzések




loading…